Gondolatok a spájzból

Gondolatok a spájzból

Elszalasztjuk az utolsó lehetőséget is Budapesten?

2018. május 16. - ruba

Mai hír, hogy új óriás-pláza épül Budán a Kelenföldi pályaudvarnál (ha lemaradtatok volna, az Index cikke itt olvasható). Normális országokban úgy néz ki egy nagy pláza építése egy pályaudvarnál, hogy a kivitelezőt kötelezik a pályaudvar felújítására, cserébe a plázát a pályaudvar területén alakíthatja ki. Ez egy win-win szituáció, mert az utasok kulturált környezetben várhatják a vonatokat, rengeteg szolgáltatást kapnak a pályaudvaron, a vasút is nyer, mert a nélkül újul meg egy (általában) nagy vasútállomása, hogy neki ez pénzbe kerülne, és persze a plázát építő beruházó is nyer, mert a plázájába becsatornázza a vasút utasforgalmát, ami neki plusz bevétel. Ez egyébként nem annyira sci-fi, nem csak Nyugat-Európában működnek ilyen megoldások, hanem pl.: Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, de még a grúziai Tbiliszi pályaudvarán is alkalmazták ezt a megoldást.

ko_ice_elezni_na_stanica_interier_3.jpgKassa vasútállomása: Hol vagyunk mi ettől?

Nos Magyarország ebből a szempontból még nem érte el egy közepesen szegény poszt-szovjet köztársaság mentális színvonalát. Nálunk minden gond nélkül épültek fel a város legnagyobb plázái vasútállomások párszáz méteres közelében. Ilyenkor legtöbbször hozzá sem nyúltak a mellette lévő pályaudvarhoz, mint például az Aréna Pláza vagy a Köki-pláza esetében (igaz itt legalább a metróállomást felújították, hogy még nagyobb legyen a kontraszt a legszebb balkáni hagyományokat őrző vasútállomás felé menet). Egyedül a Westend javított egy minimálisan a Nyugati-Pályaudvar első néhány vágányának helyzetén, de azért nagyon ők sem merészkedtek be a pályaudvarra, így ma a díszes Eiffel-csarnokban, esős időben ugyanúgy ömlik a Niagara, mint a Westend bejáratánál, a baj csak az, hogy előbbi helyen az utasok nyakába. És most úgy néz ki, hogy az utolsó nagyobb, pláza mentes pályaudvarunk, a Kelenföldi mellett is felhúzzák a kötelező Gucci-Meki-Mozi szentháromság templomát, de a pályaudvarhoz nem nyúlnak (legalábbis a cikk erről elég erősen hallgat, így gyanús, hogy nem fog semmi változni). Kelenföldön a 4-es metró átadásával kicsit jobb lett persze a helyzet, de ez azért nem sok. Az állomás műemléki épülete még mindig az összedőlés szélén áll, wc csak valahol a parajosban van stb. De mindez a pláza építőjét nem nagyon kell, hogy érdekelje, mert Magyarországon, a Balkán előretolt helyőrségében nem igazán várja el ezt tőle szinte senki. Hogy ezért ki a felelős azt nem én akarom eldönteni, ennyire ugyanis nem látok rá a kérdésre. De az biztos, hogy ez így nincs jól. Azért remélem, hogy az illetékesek észbe kapnak, és esetleg a pláza építés mellett megoldják, hogy Kelenföld esetleg méltó legyen a Nyugat-Európából érkező vasúti forgalom fogadására.

Hosszúnév fétis a magyar oktatásban...

Valamiért a magyar oktatásszervezésben valakik teljesen rá vannak gerjedve az extra hosszú intézmény-nevekre. Olyan nyakatekert, istenverte hosszú intézménynevek jelentek meg az utóbbi pár évben, amit normális ember nem tud megjegyezni. Hogy ennek mi az értelme, fogalmam sincs, az a legvalószínűbb, hogy valaki karakterszámra kapja a fizetését. Más magyarázata nem lehet az ilyen neveknek, mint például ez: Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola Micimackó Óvodája. Ez 17 szó. Mondatnak is hosszú lenne, nem hogy névnek. És ezt nem én találtam ki, ez az intézmény tényleg létezik ezen a néven. Gondolom a Micimackó Óvoda túl snassz. Főleg a 3-6 éves gyerekeknek lehet jó ez. Képzeljük el a beszélgetést:

"K:Hova jársz Pistike?

V: Az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola Micimackó Óvodájába"

Mindezt egy 4 éves gyerektől... És ez csak egy kiragadott példa, sok más ilyen is van.

Milyen legyen a születendő baba állampolgársága?

Az utóbbi 1-2 évben néhány országban megjelent az a jelenség, hogy a születendő baba nemét nem kötelező beírni. Azok akik nem íratják be a baba nemét azzal érvelnek, hogy majd azt a gyerek eldönti, nem akarnak semmit ráerőszakolni. Érdekes módon, miközben ez a gyakorlat (bár marginális), szépen lassan egyre elfogadottabbá válik, a közben igazságtalanul háttérbe szorulnak más tulajdonságok. Például miért nem vallhatom magamat más vércsoportúnak, mint aminek születtem (tudom, ezt nem rögzítik semmilyen okiratban, de azért érdekes kérdés)? Miért nem vallhatom magamat más bőrszínűnek, mint amilyen ténylegesen vagyok? Ezek ugyanolyan genetikailag kódolt tulajdonságok, mint a gyerek neme. Mondhatjuk persze, hogy ezen tulajdonságok kapcsán a társadalom nem erőltet ránk ilyen vagy olyan szerepeket (ez a vércsoportra még igaz lehet, de a bőrszínnél már kérdéses a dolog). De akkor nézzünk meg valamit, amiről rögtön születésünkkor papírt kapunk, és ami nagyban befolyásolja az életünket: Ez az állampolgárság. Míg a nem, a vércsoport, vagy a bőrszín egy genetikailag meghatározott dolog, addig az állampolgárság nem az. Régészek egy csontvázról az esetek 99%-ában egyértelműen meg tudják határozni, hogy az illető férfi, vagy nő volt-e, sőt ha DNS-mintát is tudnak belőle nyerni, akkor akár a bőrszínét és a vércsoportját is meg lehet mondani. Azt sajnos egy csontvázról nem lehet megmondani, hogy ő milyen neműnek vallotta magát. Mint ahogy azt sem lehet eldönteni, hogy milyen állampolgárságú volt az illető. Épp ezért furcsa, hogy a babájuk nemét előre meghatározni nem kívánó szűlőkben fel sem merül, hogy esetleg azért is tiltakozzanak, hogy a gyerek ne kapjon állampolgárságot, majd választ magának egyet. Mi van, ha például a Svédországban született kisbaba nem igazán érzi magáénak a svéd értékeket, mentalitást, hanem inkább olasz, afgán vagy épp kínai szeretne lenni? Nem gondolom, hogy ez nagyobb hülyeség lenne, mint az, hogy nem írunk be nemet a gyereknek...

Katalán viasz

Úgy látszik az emberiség nem igazán tanul a történelemből. Most épp Katalónia találta ki, hogy neki a függetlenséggel jön majd el a kánaán. Azonban végig nézve az elmúlt 100-200 év történelmét, kevés példát találunk arra, hogy egy függetlenedő ország a siker útjára lépjen. Persze van ilyen, de ez inkább a kivétel, mint a szabály. Meg lehet nézni, ahogy a széteső gyarmatbirodalmak, káoszt, szenvedést, szegénységet és kicsinyes diktatúrákat hagytak maguk mögött Afrikában, Ázsiában és részben még dél-Amerikában is. Persze lehet erre mondani, hogy mert a gyarmatosítók így-meg úgy kihasználták és tönkretették ezeket az országokat, és ez biztos igaz is. Csak 50-60 évvel a gyarmati uralom elmúlása után már nem túl életszerű erre mutogatni. Azonban nem csak a gyarmati uralom alól felszabaduló országok végzik rosszul. Eritrea évtizedeken át vívta háborúját a függetlenségért, Etiópiával szemben. Végül a 90-es évek elején elnyerték függetlenségüket. Mindezzel azt sikerült elérni, hogy ma Eritrea a világ egyik legszegényebb országa, ahol a világ egyik legrosszabb diktatúrája működik. A függetlenedés olyan sikeres volt, hogy ma Eritrea rosszabb hely, mint Etiópia, és ez azért nagy szó. Hasonló "sikersztorit" produkált Dél-Szudán is , melynek a függetlenség kikiáltásával csak egy véres polgárháborút sikerült tető alá hozni. 

Tovább

Albérlet-hírdetés, Budapest, 2020

VI. kerületi csendes utcában található 1. emeleti 27 négyzetméteres felújított, galériázott garzonlakás kiadó. A lakás bútorozott , csendes, ablaka egy világítóudvarra néz, így egész nap kellemesen árnyékos. A tömegközlekedés kiváló, metró, busz, villamos, troli pár perc sétára. Ideális egyetemistáknak, fiatal pároknak. Kisállat, dohányzás, gyerek, alkoholfogyasztás, nagymama, vörös haj és bélyeggyűjtemény kizáró ok! Bérleti díj: 480.000Ft/hó, de ha valaki többet ajánl, akkor annak fogjuk kiadni, tehát az ár alkudható (felfelé). Közös költség havi 13.400Ft, ami tartalmazza a szemétszállítást, a lift üzemeltetést, a lépcsőház takarítását, valamint azt, hogy a gondnok néni fél évente egyszer megalázza önt valami kitalált hülyeséggel. Rezsi: 25000Ft/hó

 

Felhőkarcolót Budapestre?

Az utóbbi napokban nagy port kavart a MOL új székházának terve. A tervezett épület 120m-es magassága sokak szerint nem illik Budapesthez, tönkreteszi a városképet stb. . Budapest jelenleg legmagasabb toronyháza a SOTE nagyvárad-téri épülete 88m-el. De nem ez a legmagasabb épület Budapesten, az ugyanis a Parlament 96 méterrel. Ennél már csak 24 méterrel lenne magasabb a MOL-székház. De még csak nem is a Parlament az abszolút legmagasabb ember által alkotott építmény Budapesten.

További 100m-nél magasabb építmények Budapesten:

Újpesti Erőmű kéménye: 122m

Száva utcai adótorony: 154m

Széchenyi Hegyi adótorony: 192m

Észak-Budai Hőerőmű kéménye: 203m

Látszik tehát, hogy nem ördögtől való egy 100m-nél magasabb építmény Budapesten. Ráadásul esztétikai szempontokat sem nagyon lehet felhozni, ha a többi magas építmény gyárkémény, vagy adótorony. Ezekhez képest, egy megfelelően megtervezett irodaház sokkal jobb. Valamiért Budapesten egyébként hajlamosak vagyunk úgy félni a magas építményektől, mint a tűztől. Egy-egy magasabb irodaház építését is heves viták övezik, és ami esetleg meg is épül, az is olyan, mintha nem lenne. A Száva utcai adótoronyba sem építettek kilátó-szintet, pedig sok más magyarországi adótorony látogatható (pl.: Pécs, Kékestető stb.). A nagyvárosi tévétoronyba épített kilátók sok városban fontos attrakciónak számítanak (pl.: Vilnius, Riga, Tallinn, Moszkva, Teherán stb.). Nálunk ezt a ziccert is kihagyták.

Másrészt a 120m nemzetközi összehasonlításban sem olyan sok. A környékünkön, ekkora városokban, ekkora épület egyáltalán nem számít magasnak. Nézzük, hogy a szomszédos országok fővárosaiban milyen magas a legmagasabb épület:

Ausztria-Bécs: 220m

Szlovákia-Pozsony: 112m

Ukrajna-Kijev: 163m

Románia-Bukarest: 137m

Szerbia-Belgrád: 135m

Horvátország-Zágráb: 97m

Szlovénia-Ljubljana: 89m

Jól látszik, hogy csak a Budapestnél jóval kisebb városokban vannak olyan magas épületek, mint most Budapesten. A kb. Debrecen méretű Ljubljana az egyetlen város, ahol nincs olyan magas épület mint Budapesten. Ezen városok között vannak történelmi nagyvárosok, modern metropoliszok, síkságon és hegyek között fekvők, nagyobbak, kisebbek. Kötve hiszem, hogy Budapest valami annyira különlegesen furcsa hely lenne, hogy itt nem lehet megoldani egy 120 méter magas épület megépítését, úgy, hogy az beleilleszkedjen a városképbe, miközben minden más városban ezt meg tudták oldani.

Budapest egyik korábbi főépítésze azt is lehetetlennek tartotta, hogy a torony tetején nyilvános kilátó üzemeljen, idézem: " az pedig, hogy a tetején közforgalmú kilátó lesz, a mai időkben, enyhén szólva kérdéses.  Ezekbe az irodaházakba szigorú beléptetési rendszer van, elkerülendő minden veszélyes cselekményt." Úgy látszik a főépítész nem csak toronyház-ügyileg maradt le a 21. századtól. Mondanék rögtön egy elég szigorúan őrzött, mégis látogatható irodaházat Budapestről: Parlament... De, hogy ne csak középületet mondjak, az Empire State Building is látogatható. Tehát aligha hiszem, hogy ha akarják, akkor nem tudják megoldani az épület látogathatóvá tételét.

 Összességében azt gondolom tehát, hogy ha úgy valósul meg a projekt, ahogy most tervezik, akkor semmi baj nincs vele. Nem mondom persze, hogy bárhova, bármekkora felhőkarcolót fel lehet húzni, a Clark Ádám térre én sem szeretnék 350m magas toronyházat. A MOL székház jelenleg tervezett helye, és formája viszont szerintem elfogadható megoldás.

Bolti fizika

Nagyon sokszor látok egy furcsa jelenséget a boltban, amire sajnos nem igazán tudok magyarázatot adni. Arról van szó, hogy az emberek, amikor kipakolják a szalagra az áruikat, nagyon sokan, a palackos italokat a szalag haladási irányára merőlegesen fektetik fel, nem pedig párhuzamosan. Miért baj ez? Mert a palack, hengeres test lévén, szépen engedelmeskedik a fizika törvényeinek, és amikor a szalag elindul előre, ő szépen elindul hátra (egész pontosan igyekszik egy helyben maradni), majd amikor a szalag megáll, akkor egy picit előregurul. A szerencsétlen vásárló ilyenkor próbálja kordában tartani a palackot, de sokszor bizony a rakoncátlan kis palack, üveg, vagy doboz (pl.: sörös), nekicsapódik a következő/előző vásárló portékájának. Nagy gondot ez persze általában nem okoz, de azért nem lehet kizárni azt, hogy egy-két érzékenyebb áru megsérül. A megoldás nagyon egyszerű: A palackot a szalag haladási irányával párhuzamosan kell felfektetni a szalagra, így nem fog elszabadulni. Ennél még rosszabb, amikor valakik állítva helyezik a palackot a szalagra, mert itt aztán elinduláskor borul minden, valóságos kis armageddont okozva a pénztárnál. Ők szerencsére azért elég kevesen vannak, de néha bizony ezzel is találkozik az ember. A helyes eljárás tehát: Párhuzamosan, fektetve :) Kellemes vásárlást! 

A legjobb országimázs-építők

Néha felmerül a kérdés Magyarországon, hogy hogyan lehetne javítani az országimázst. Erre a kérdésre aztán sokféle válasz merül fel, pedig van egy-két nagyon megbízható országimázs-építő gárda Magyarországon: Ők a légitársaságok marketingesei. Hogy miből gondolom ezt? Ha valakinek 10 évvel ezelőtt azt mondtam, hogy megyek Grúziába, Azerbajdzsánba, Kazahsztánba, Koszovóba, vagy Albániába, akkor az illető minimum hülyének nézett. Ezen helyek mindegyikéről olyanokat gondoltak a magyarok, hogy ott aztán nincs semmi, a turistákat megerőszakolják, megölik, szerveiket eladják, húsukat pedig a helyi vademberek megeszik. Ezeken a helyeken egyébként is háború van, és a maffia ural mindent. Tisztelet a kivételnek, de a többség tényleg ezt gondolta ezekről a helyekről. Alig pár év telt el, és ma ugyanezekről a helyekről emberek tömegei áradoznak, vágyakoznak utánuk, egymást kérdezik, hogy mit érdemes csinálni, megnézni stb. Mi változott? Nem a magyar emberek cserélődtek le, és nem is ezen országok javultak meg. Az egyetlen változás, hogy egy pink-lilla acélcső röpköd Budapestről ezen országokba. Ehhez kapcsolódóan pedig a légitársaság marketingesei csodálatos munkát végeztek, és ma már nagyon sokan, akik pár éve még komplett elmebetegnek gondolták azt, aki ilyen országokba utazik, maguk is neki vágnak ezeknek az országoknak. Tehát ha javítani akarjuk Magyarország nemzetközi megítélését, azt is bízzuk bátran a légitársaságok tapasztalt marketingeseire!

Ui.:

Felmerül a kérdés, hogy baj ez? Természetesen nem. Minél több ember, minél többet megismer a világból, az csak jó az országnak.

Homeopátiás pálinka

Érdekes dolog ez a homeopátia. Sokan hisznek benne, hogy a vízzel 10 milliószorosan felhígított hatóanyagra majd emlékszik a víz, és ettől meggyógyulunk. Magyarán, a víz emlékszik a benne valaha megfordult molekulára, és képes kifejteni annak hatását a szervezetben. Érdekes módon a homeopátia lelkes hívei ezt a hatásmechanizmust csak a gyógyszerek esetén alkalmazzák. Pedig hát nem csak a gyógyszerek fejtenek ki hatást a szervezetben. Csak hát a gyógyszerek hatását legtöbbször nem lehet 1-2 órán belül érezni, és nem hoznak azonnali, látványos változást. Így itt el lehet mismásolni az egész dolgot, nem derül ki a turpisság. Van viszont sok anyag, ami a gyógyszerekhez hasonlóan reakcióba lép az emberi szervezettel, és megváltoztatja annak állapotát. Itt van rögtön például az alkohol, ami nagy népszerűségnek örvend, sokan, sokat fogyasztanak belőle. Miért nincs homeopátiás vodka, sör, bor vagy pálinka? Ha a homeopátia tényleg működne, akkor egy sokmilliószorosan hígított pálinkától ugyanúgy be kéne rúgni, mint az eredetitől. Hol van hát a homeopata pálinka? Milyen jó lenne, ha az egész emberiség alkoholizálást meg tudnánk oldani 100 évre 1-2 üvegnyi piával minden típusból. A szkeptikusok persze eleinte maradnának az igazi konyaknál, de az egy pohár homeopatás vodkától (tehát vodkára emlékező víztől) mattrészegen fetrengő fiatalok egy idő után biztos őket is meggyőznék. De nem kell itt megállni, a világ élelmezését is meg lehet oldani, néhány vekni kenyérrel és hallal, a lényeg, hogy kellően nagy mennyiségű vízben oldjuk fel ezeket. A homeopátia lehetne a modern kor Jézusa. De valamiért ezeket a lépéseket a homeopátia soha nem tette meg. Vajon miért? Nem csak a gonosz gyógyszerlobbi termel nagy pénzeket, a világ alkoholos ital előállítói és élelmezői legalább ekkora bizniszt csinálnak. Gyanús tehát, hogy a homeopátia egy rakás humbug. De persze meggyőzhető vagyok, ha kijön a homeopátiás Ararát-konyak és olyan hatása lesz mint az eredetinek, akkor megemelem kalapom.

Mindegy mi jön felszállunk rá?

Sokszor nem értem az embereket. Budapesten néha kihasználom a lehetőséget, és felszállok a BKK/BKV valamelyik nosztalgia járatára. Ezek általában egy vagy két normál járat útvonalát járják be. Mivel nappal, üzemidőben közlekednek, így legtöbbször minden útjukba eső megállóban megállnak, így egyrészt bárhol fel és le lehet szállni, illetve a nosztalgia járat nem fut rá az előtte haladó normál járatra. Az ilyen utazásaim során azt figyeltem meg, hogy a megállóban álló emberek jelentős része gondolkodás nélkül felszáll arra, ami beáll a megállóba. Mivel a nosztalgiajáratok külön-díjasok, így itt szokott jönni a menetrendszerű meglepődés, hogy "Ja ez nosztalgiajárat? 500Ft-ért? Akkor köszönöm, várok egy következőt." Ezt az ilyen járatokon dolgozó kalauzok és sofőrök tudják, így a sofőr mindig megvárja, amíg a kalauz tájékoztatja az utasokat, akik ez alapján eldöntik, hogy akarnak-e menni. Én az egészben csak azt nem értem, hogy mit gondolnak az ilyen emberek? Még az olyan megállókban, ahol csak egy járat jön, esetleg elfogadom, főleg, ha olyan típusú jármű jön, amit nemrég vontak ki a forgalomból (pl. a 78-as vonalán egy Ziu troli), mert nem mindenkinek kell naprakészen nyilvántartania a fejében a BKV aktív szolgálatban lévő járműállományát, bár az ilyen járatok is feltűnően más vonalszámmal közlekednek, mint a normál járatok (pl. nem 78-as, hanem Z jön). De az olyanokat végképp nem tudom hova tenni, amikor a Gellért-téren, ahol vagy 6 villamosvonal jár, megjelenik egy D jelű villamos 110 éves favázas kocsival, és a fővám téri piacra igyekvők megrohamozzák, majd jön a csodálkozás, hogy "Ja ez nem a 47-es?".Tényleg bármi jön az emberek felszállnak rá? Ez vajon mindennapos, csak a normál járatokon nem tűnik fel? Hányan bolyonghatnak így, örökre elveszve a BKK járatain, csak azért mert bármi beáll a megállóba, ők felszállnak rá?

süti beállítások módosítása